Csónakázás a Tisza-tavon, tiszafüredi indulással!
A Tisza-tó keletkezése
A Tisza-tó Magyarország Keleti régiójában Kisköre és Tiszabábolna között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások találhatók benne, területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 9 km.
Duzzasztását a Kiskörei-vízlépcső 1972-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarország szakaszán a második vízlépcső.
Kezdetektől jelentős turisztikai és természetvédelmi szerepet szántak a területnek. Ennek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak, a Kiskörei Erőmű építését és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenő helyet. (pl. az Óhalászi holtágban a tuskókon a dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő-, és szárítkozó helyek a nagy kárókatonák részére.)
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az Aponyháti Őstölgyes, a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály.
Az első duzzasztást a Kiskörei Vízlépcső 1972-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1978-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre.
A tározóban található szárazulatok összterülete 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 22 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.
A Tisza-tó ökológiája
A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kis vízfolyás.
A tározó víztere bár összefüggő, mégis öt medencére különíthető el. Ezek északról dél felé haladva a következők: Valki-medence, Poroszlói-medence, a Füredi-böge vagy medence, a Sarudi-medence és az Abádszalóki-medence. A tározó vízmélysége északról dél felé haladva emelkedik, míg a Valki-medence a legsekélyebb, az Abádszalóki-medence átlagos mélysége a legnagyobb.
Az elmúlt 30 év alatt a terület edényes flórája jelentősen átalakult, mely folyamat napjainkban is tart. A duzzasztás előtt az ártérben legelők, erdők, gyümölcsösök és holtágak, morotvák voltak. A tározó területén található magasabb rendű fás-, és lágyszárú növényfajok száma csaknem száz. Ennek a folyamatnak a részét képezi, hogy a növényzet területi aránya évről évre növekszik, így pl. a vízi-, és mocsári növényzet egyre nagyobb területeket hódít el a nyílt vízfelületből. A területhódítás mértéke eltér a különböző medencékben, ez is jelzi, hogy a tározóban jelentősen eltérő élettájak alakultak ki.
Növényökológiai vizsgálatok alapján összesen 14 jellemző növénytársulás található és ezeknek több, mint 30 különböző szintű cönotaxonómiai egysége különíthető el, a tározó 53,9 %-át borítja magasabb rendű növényzet.
A tározó uralkodó vízinövény társulása a rucaöröm-sulyokhínár. Jellemző faja a sulyom. Ez szinte mindenhol előfordul a tározóban. Területi növekedése évről-évre szembetűnő, ez a tározó összterületének több, mint 12 %-a.
Az uralkodó mocsári növénytársulás keskenylevelű gyékényes. Ennek egybefüggő állományai akár több km2 területet is kitesznek.
Április-májusban időjárástól függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm.
Téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó és pihenőhelye a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger patak és a Laskó patak folyik a tóba.
Csónakázás a Tisza-tavon, tiszafüredi indulással!
Legkedveltebb túraútvonalak a következők:
Csapói Holt-Tisza Túra időtartama: 3-4 óra
Útvonal: Indulás a füredi Holt-Tiszáról a 8-as öblítőcsatornán át a Tiszára, a Tiszáról a poroszlói Kis-Tiszán végig a Csapói Holt-Tisza kezdetéig, majd a Szilas-foktól a 6-os öblítőcsatornán át vissza a Tiszára és érkezés az Örvényi morotván keresztül a füredi Holt-Tiszára.
Madárrezervátum A túra időtartama: 3-4 óra
Útvonal: Indulás a füredi Holt-Tiszáról a 10-es öblítőcsatornán át a Tiszára, majd a Tiszáról egy keskeny csatornán keresztül a madárrezervátumba. A madárrezervátum csak június 15-től látogatható. Az egész területen tilos a sátorozás, tűzgyújtás, szemetelés, a növényzeti irtása
Óhalászi Holt-Tisza A túra időtartama: min. 3-4 óra
Útvonal:Indulás a füredi Holt-Tiszáról az Örvényi morotván át a 8-as öblítőcsatornáról a Tiszára, majd a Tiszáról a 6-os öblítőcsatornán át az Óhalászi Holt-Tiszára. Az Óhalászi Holt-Tisza robbanómotorral nem látogatható
Örvényi morotva A túra időtartama: 1-2 óra
Útvonal: indulás a füredi Holt-Tiszáról a 8-as csatornán át az Örvényi morotvára. A terület robbanómotorral is egész évben látogatható
Tisza A túra időtartama: 1 órától
Útvonala: a füredi Holt-Tiszáról 3 csatornán is kijuthatunk a Tiszára. Az útvonal igény szerint választható.
|