Csónakázás a Tisza-tavon, tiszafüredi indulással!

A TISZA-TÓ JELLEMZŐ MADARAI

A bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is kisebbnek tűnik. Hossza 58-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-112 centiméter, tömege 500-800 gramm. A nemek hasonlóak.A kisebb termetű, társas gázlómadárak közé tartozik. Bújkáló természetű, szürkület idején lesz aktív .Hangja hangos kvak, részben innen is ered népies magyar neve, a vakvarjú.A kisebb termetű, társas gázlómadárak közé tartozik. Bújkáló természetű, szürkület idején lesz aktív  nappal pedig csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.Hosszútávú vonuló madár, hazánkban márciustól októberig figyelhetjük meg.

Magyarországon a bakcsók állománya stabil, 2400-3600 költő pár közé tehető.  

Bár az állománya stabil, Magyarországon a bakcsó fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint.

A nagy kócsag (Egretta alba)

A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Nászruhája szintén fehér, ám sok gémfélével ellentétben nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek.Hossza 85-102 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, bár tömegét tekintve a hím kissé nagyobb (1030 gramm körül), míg a tojó mintegy 960 grammot nyom.

A nagyobb termetű, társas gázlómadárak közé tartozik. Élőhelyét sziki és nádas mocsarak, brakkvizes lagúnák, árterek képezik. Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt a többi gémféléhez hasonló, kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet.A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el.

A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, és a Kis-Balaton vidékén fordul elő, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei- és Fertőnél is találkozhatunk

Bár Magyarországon az állomány növekvő, a nagy kócsag, a magyar természetvédelem szimbóluma fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint.

 A kis kócsag (Egretta garzetta)

A kis kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, csőre és csűdje fekete. Lába világosabb, általában sárga „papucsban” végződik, ami jól látható röptében. Arcbőre kékes színű, de nászidőszakban rövid időre narancssárgává válik. Nászruhája szintén fehér, hosszú, lehajló bóbita, és néhány díszesebb szárnytolla nő.Hossza 55-65 centiméter, szárnyfesztávolsága a 88-95 centimétert is eléri. A nemek hasonlóak, az egyes egyedek tömege 350-550 gramm körül mozog.

A közepes termetű, társas gázlómadárak közé tartozik. Élőhelyét édesvizű mocsarak, partmenti lagúnák, árterek képezik. Halakat,kétéltűeket,vízirovarokat,fogyaszt. Hosszútávon vonuló madár, a telet Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Hazánkban márciustól szeptemberig figyelhetjük meg.A kis kócsagok magyarországi állománya növekvő, 600-1000 költő pár közé tehető.

A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire folyó menti ligeterdőkben, mocsári facsoportok közelében. Kevés anyagból álló fészkét főként ágakból építi bokrokon, fákon. A párzásra májusban kerül sor.

A kis kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-6 tojást rak, melyeken 21-27 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 40-45 nap után hagyják el.

Bértéke 250 000 forintár Magyarországon az állomány növekvő, a kis kócsag fokozott védettséget élvez, eszmei

A fehér gólya (Ciconia ciconia)

Mérete: testhossz 100-115 cm, szárny fesztávolság 155-165, test tömege 2200-4400 g. A testtének nagy része piszkos fehér, szárnya feketék, csőre és lába piros.

Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat és kígyókat is.

A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A megközelítőleg 1 m átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot. Oldalába nem egyszer egész verébsereg költözik. A fészekalj 4-5 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Miután megtanultak önállóan táplálékot keresni, csatlakoznak a vonuláshoz gyülekező csapathoz.

Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A Boszporusz felé kerülve, Szuezen át egészen Dél-Afrikáig eljutnak. A telet ott töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban.

Magyarországon fokozattan védett faj, pénzbeli értéke 100.000 Ft.

A szürke gém(Ardea cinerea)

A szürke gém nevéhez illően alapvetően szürkés színezetű. Nyaka és feje fehéres, bóbitája, mely a szeme mögül indul, fekete. A bóbitával még nem rendelkező fiatal egyedek feje sötétszürke. Evezőtollai feketék, szárnyfedői sötétszürkék. Csőre sárga, de költési időben naranccsárgává válhat. Hossza mintegy 90-98 centiméter, szárnyfesztávolsága 175-195 centiméter között mozog. Testtömege 1-2 kilogramm.

A szürke gém részben vonuló madár. Az észak-európai – és részben a közép-európai – állomány télire Afrikába, a Szaharától délre eső vidékre vonul. Viszonylag későn indul, és korán érkezik: Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; igaz, az állomány egy része itt tölti a telet.

Alapvetően társas madár, bár egyedül vadászik. Élőhelyén, mocsarak, folyók, tavak partján rokonaihoz hasonlóan halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal táplálkozik. Vadászati stratégiája a gyorsaságra és a kivárásra épül: mozdulatlanul áll a sekélyesben, várva az áldozatot, majd hegyes csőrével lecsap. Olykor úsznia is kell, ami nem okoz neki gondot. Táplálékkeresés közben akár 30kilométerre is eltávolodhat pihenőhelyétől, és nem ritka, hogy táplálékban gazdag helyeken tömegesen bukkan fel. Előszeretettel dézsmálja meg a halgazdaságokat és kerti tavacskákat.A szürke gém telepeken fészkel, melyek általában ártéri erdőkben, fák koronájában jönnek létre, de olykor nádasokban vagy sziklákon. A telepeken minden hímnek megvan a maga revírje, területe a jövendő fészek körül, amit hevesen védelmez a többi hímmel szemben. Amíg párra nem akad, a hím hangos kiáltásokat hallat, tojó közeledtére pedig nyomban pózolni kezd: nyakát kinyújtja, csőrét az égnek emeli. Ha a tojó közeledik, a hím lehajtja fejét, és csattogtatja a csőrét.A pár fészke alapvetően gallyakból, nádszálakból készül. Éventes csak egyszer költ, és enyhébb időben akár már február végén megkezdődhet tojárakás, azonban erre rendszerint csak márciusban kerül sor. A 55–64 milliméterszer 40–46 milliméteres tojásokat nem egyszerre rakja le a tojó, így a 4-5 fióka kisebb időeltolódással kel ki. Táplálékban szegény években előfordul, hogy csak az idősebb utódokat nevelik fel szüleik, a gyengébbek pedig elpusztulnak.A költésben mindkét szülő részt vesz mintegy 24-25 napon keresztül, majd a kirepülésig tartó 42-55 napon át a hím és a tojó közösen táplálja az utódokat a begyükből visszaöklendezett táplálékkal.

A szürke gém magyarországi állománya mintegy 2500-3500 fészkelő párra tehető, és stabilnak minősül.

Magyarországon védett, eszmei értéke 10,000 forint

 
A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus)

Európa legkisebb gémféléje.

Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága a 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog. A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik. Hímje feltűnő fekete-fehér/krémszínű, hasa világos, szürkés csíkokkal, feje teteje és háta sötét. A tojó jóval tompább színezetű, barnásabb, hasán pedig markánsabb a csíkozás. A fiatal egyedek inkább a tojóhoz hasonló rejtőszínűek, ám a hátuk is csíkos.

A törpegém sűrű nádasokban, mocsarakban, vízpartokon éli bújkáló életét. A bölömbikához hasonlóan nem alkot fészkelőtelepeket. Kis tömege lehetővé teszi, hogy nádszálakon kapaszkodjon meg, innen les zsákmányra. Táplálékát kisebb halak, gőték, békák, ízeltlábúak alkotják.

Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed. Riasztóhangja „get”/„gek”, repülés közben „kir” kiáltást hallatt, míg költési időszakban a bölömbikához hasonlóan mély, messzehangzó, brummogó hangot ad.

Vonuló madár, Magyarországról szeptemberben indul Dél-Afrikába, ahonnan csak májusban tér vissza.Nem fészkelőtelepeken költ, hanem a nádasban alkotja meg nádszálakból, nádlevelekből álló, csésze alakú fészkét, melynek helyét a hím választja meg. Évente csak egyszer költ, 5-7 tojást rak. A költés 17-19 napig tart. A fiókák fészeklakók, a kirepülés 25-30 nap után következik be, addig mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.Magyarországi állománya stabil, 4000-6000 költő pár közé tehető

Bár Magyarországon az állomány stabil, a törpegém fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forin

A bütykös hattyú (Cygnus olor)

Hossza 145-160 centiméter, szárnya fesztávolsága 208-238 centiméteres, testtömege 7-14 kilogramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tisztafehér. Szeme barna, csőre vörös, nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába barnásfekete vagy tiszta fekete, nagy széles úszóhártyával ellátottak.

Táplálékuk vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból állnak.

Sekély tavak, nádasainak szélén, nádszálakból és gyékényből rakott kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. 34-38 napig költ, fiókái fél fészekhagyók. A fiókákat a pár rendszeresen a hátára veszi. A hűség példaképei.
Magyarországon nem védett, stabil faj.

Az üstökösgém (Ardeola ralloides)
Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém.
Testhossza 44-47 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm. A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetőről a tarkóra nyúló sörényszerű üstök van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketésbarna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak, világos rozsdássárgák. A dolmánya és a szőrszerű válltollak izabellaszínűek, többi része fehér.
Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi, rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát. Hosszútávú vonuló.
Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe, rakja 4-6 zöld tojását, melyen 22-24 napig kotlik
Magyarországi állománya stabil, még is fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 250 000 forint.   

A vörös gém (Ardea cinerea)
Nevét az ivarérett példányok fekete csíkokkal tarkított vörösesbarna nyaki tollazatáról és gesztenyeszínű begyéről nyerte el.
A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nemek egyformák, bár a hímek némileg nagyobbak: átlagos testtömegük 0,6-1,2 kilogramm míg a tojók csak 0,5-1,1 kilogrammot nyomnak.
A nap nagy részét a sekély vízben mozdulatlanul állva tölti várva, hogy felbukkanjon a zsákmány, amire villámgyorsan lecsaphat. Elsősorban rovarokkal, halakkal, kétéltűekkel táplálkozik. A szürke gémhez viszonyítva félénk, a sűrűbb nádasokat kedveli.

Ez a gémfaj kislétszámú telepeket alkot, de nem elsősorban fákon, hanem nádasokban építi fel főleg nádszálakból készült, magas peremű fészkét, amelynek környékét vehemensen védelmezi a betolakodókkal szemben. A párzási időszakban a kifejlett példányok tollazata világosabb, színesebb lesz. A párzást különféle pózokból álló násztánc előzi meg. Az évi egy fészekalj 4-6 tojásból áll, amik 25-28 nap múltán kelnek ki. A fiókák 55-65 nap múltán repülnek ki, addig mindkét szülő táplálja őket.
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint. 

A kanalasgém (Platalea leucorodia)
Testhossza 80-90 centiméter, szárny fesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felsőmellében különbözik az öregebb madártól.
A sekély vízben csőrének kaszáló mozgásával fogja meg halakból, rovarlárvákból és férgekből álló táplálékát.

Vonuló madár.Síkvidéki mocsarak, árterek, tavak mellett fészkel. Telepesen, nádasokra, fákra, bokrokra rakja, nádból és gallyakból álló fészkét. 3-4 durvaszemcsés, fénytelen és fehér alapon sok vörös felhővel és folttal rajzolt tojásán 21 napig kotlik, fiókái fészeklakók.

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.    

A bölömbika (Botaurus stellaris)   

Régi népi nevei: dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém).

A bölömbika a alapvetően világosbarna rejtőszínű, tollazata sötétebb barna és fekete csíkokkal mintázott. A feje teteje fekete, a szájzuga kékeszöld. Hossza mintegy 70-80 centiméter, szárnyfesztávolsága a 125-135 centimétert is eléri - a valóságban azonban jóval kisebbnek látszik, mivel rendszerint gubbasztó testtartásban látható. Tömegét tekintve a hím a nagyobb (1-2 kilogramm között), míg a tojó mintegy 0,5-1 kilogramm közötti testtömegű.

A nagyobb termetű gázlómadárak közé tartozik, és a többi gémfélétől eltérően kizárólag költőhelyén, a sűrű vízinövényzet között keresi táplálékát. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, általában március elején érkezik és október közepén távozik. Színezete kiváló rejtőzködési lehetőséget biztosít számára a nádasokban.
 Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja („cövekel”). Mivel hosszú ideig képes mozdulatlanul maradni, gyakorlatilag észrevehetetlen. Ha hirtelen meglepik, szárnyát kitárja, és nyitott csőrrel csapkod.

Költéskor hallatott hangja, melyről nevét is kapta, jellegzetes mély, búgó, kéttagú bömbölés, mint a távoli ködkürt. Néha kilométernyi távolságra is elhallatszik. Repüléskor a gémfélékre jellemző érdes, „kuah”/„kuou” kiáltásokat hallat.
Bár az állománya stabil, a bölömbika Magyarországon fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint.   

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

kormorán  

Testhossza 80-100 centiméter, a szárnyának fesztávolsága 130-160 centiméter, tömege 1700-3000 gramm. A test nagyon nyúlánk, de erős és hengeres. A nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny, a csőr közepes, a vége erősen kampós. A fejtető, nyak, mell, has, hátalja fényes feketészöld, gyönge fémfénnyel. A hát eleje és a szárny barna, farok- és evezőtollai feketék. A szeme tengerzöld, csőre és lába fekete. Nászidejükön, főként a hímek, fehér, finom üstököt viselnek, amely azonban hamarosan kihullik.

Folyók, de inkább tavakban víz alá bukással keresi halakból álló táplálékát. Halastavak környékén nagy károkat okoz. Okoz károkat a fákon is, amiken nagy számban fészkel, a guanójuktól teljesen kiégnek. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.
Folyók, tavak melletti erdők fáin fészkel. Vízinövényekkel bélelt gallyfészekbe rakja 4-5 tojását. Telepesen fészkel

Nem védett.

 A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)
Testhossza 45-55 centiméter, szárnyának fesztávolsága 80-90 centiméter, testtömege 560-870 gramm. Feje teteje, nyakszirtje, nyakoldalai rozsdásbarnák. Dolmánya és háta szürkés-fekete alapon bársony-fekete tollszegéllyel

rajzolt, többi része, a fénytelen fekete evezők és faroktollak kivételével fénylő sötétfekete. A nászruha finom, keskeny, fehér, pehelyszerű ideiglenes tollakkal ékes. A sm zöld. Testének csupasz helyei, a csőr és láb feketék.

Víz alá bukva keresi, halakbólálló táplálékát.Halastavaknál károkat okoznak.

Más vízimadarak telepei közelében, nagy nádasokban, ártéri erdők faira rakják fészkeiket. 4-6 tojáson, 27-30 napig kotlanak. Fiókáik fészeklakók.
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft.   

A jégmadár (Alcedo atthis)  

Testhossza 16-17 centiméter, szárny fesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.

Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.olyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen 21-27 napig kotlik.

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 50 000 Ft.   

A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos)                          Testhossza 50-65 centiméter, szárnya fesztávolsága 81-98 centiméter, testtömege 750-1450 gramm, a tojó egy kicsit kicsebb és könnyebb mint hím. A gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér van, melle bíborbarna, oldala és hasa világosszürke. A fehér farok közepén fekete, visszahajló tollai vannak. Csore zöldessárga. A tojó barnásan, csore zöldesbarna, a csor szegélye narancssárga. Gácsér és tojó szárnyán egyforma, fémesen csillogó, bíborkék szárnytükör van, melyet mindkét oldalán fehér vonal szegélyez.
Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Nem tud teljesen a vízalá bukni, ezért a madár hátsó része kiemelkedik a vízből.Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló. Vadászható vízivad.
Fészkelőhelyben nem válogatós, földre rakja növényi részekből és pehelytollakból készített fészkét. Sokszor már március elején elkezdi rakni 9-13 tojásból álló fészekalját, melyen 22-28 napig kotlik. Magyarországon nem védett.

 A szárcsa (Fulica atra)
Népi elnevezés: hóda, tikhódas, sárcsa, sárca, szacskó
Testhossz 36-38 centiméter, szárny fesztávolság 70-80 centiméter, tömege 600-1000 gramm. Szeme világospiros, csőre és homloklemeze vakító fehér, lába ólomszínű, sarkánál pirosas sárgászöld. A tolla a fekete. Ujjain bőrlebenyek vannak, az úszás elősegítésére.

Uszólábainak megfelelően a szárcsa többet van vízen, mint szárazon. A partra is elég sűrűn kimegy, különösen a déli órákban, hogy kipihenje magát és tollát megtisztogassa. Lábai kitünő evezők, mert ami a bőrkaréjokból lemegy szélességben, azt az ujjak hosszúságukkal bőven pótolják. A bukásban sok úszómadárral felveszi a versenyt. Tekintélyes mélységre le tud bukni és szárnyai segítségével jókora darabon elevez a víz alatt. Mielőtt a levegőbe emelkednék, jó darabon nekifut, szárnyait verdesve nyargal a vízen és lábaival oly erősen csapkodja a vízet, hogy messziről lehet hallani a robajt, amit ezáltal okoz.
Bukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért. Vonuló madár, de a nem befagyó tavaknál áttelel. Táplálkozása révén némi kárt tehet a halászatnak, s ezért a mesterséges halastavakban nem éppen szívesen látott vendég és ott üldözhető is. Jelenleg még gyakori, úgyhogy még nem kell a védendők közé felvenni s ezért az új vadászati törvény is csak az általános tilalom tartamára védi április 16-tól június 30-ig.

A vízre, nádasba, nádból építet fészkében, 7-9 tojásán, 21-24 kotlik.Jelenleg még gyakori, úgyhogy még nem kell a védendők közé felvenni s ezért az új vadászati törvény is csak az általános tilalom tartamára védi április 16-tól június 30-ig. Magyarországon nem védett.